I. ALLGEMEINES UND SPRACHE. VEDIC GRAMMAR. tŕsyate, dásate, pácate, pipișate, púsyate, yájate, yúdhyatz, rájate, rísate, vádate, śámsate, sárdhate, síṣāsate, háryate; a-dáte 'toothless'. Ab. I. m. kṛnvatás, prṇatás, vanusyatás; brhatás. - n. brhatás, mahatás. - 2. m. á-bhunjatas, á-vadatas, jighamsatas, risatas. — n. á-satas. 192 G. m. I. arātīyatás, undatás, ušatás, rghayatás, rtayatás, krnvatás, kṣiyatás, gṛṇatás, tujatás, turatás, turaṇyatás, tvāyatás, durhaṇīyatás, dvișatás, dhṛṣatás, pitūyatás, prṇatás, brahmanyatás, minatás, mișatás, yatás, rudhatás, vapusyatás, vidhatás, śucatás, satás, saparyatás, sunvatás, stuvatás, huvatás; brhatás, mahatás; fut. karisyatás. 2. á-ghnatas, á-juryatas, á-bhunjatas, árcatas, á-sunvatas, inakṣatas, cáratas, cétatas, jáyatas, járatas, jighamsatas, jijyasatas, jivatas, túrvatas, tŕsyatas, didāsatas, drávatas, dhámatas, dhrájatas, piyatas, bhúşatas, yúdhyatas, ririkṣatas, rébhatas, váyatas, várdhatas, vénatas, śárdhatas, śócatas, siṣāsatas, sidatas, hársatas; rúśatas. n. 1. krpayatás, prāṇatás², mișatás, yātás, satás; brhatás, ma hatás. 2. ásatas ¹, cáratas, bhávatas, vénatas, sişasatas; rúšatas. L. m. I. yati, sunvati; mahatí. - 2. iráyati, ubhaya-dati (AV.). n. 1. mahatí. 2. á-sati. Du. N. A. V. a) forms in -ā. I. accented on the suffix: aśnánta, irajyánta, uśánta, gmánta, gavyánta, daśasyánta, diśánta, duhánta, pantā, punántā, prñcántā, bhujántā, minántā, miṣántā, yántã, yấntä, vanvántā, vasnay- ánta, vājayánta, vy-ánta, urdhánta, śrṇvánta, sánta, saparyánta, sumnayántā; brhánta, brhantā (V.), mahántā. 2. accented on the penultimate or ante- penultimate: á-mardhantā, á-yatantā, árhantā, iṣayantā, kṣáyantā, cárantā, codáyanta, janáyantā, járanta, drávanta, dhámanta, paráyanta, pipantā, mádantā, rádantā, vádantā, vápantā, váhantā, vājáyantā, vénantā, sádantā, sápantā, sáhantã, sádhantī, háyantā. — - b) forms in -au. I. aśnántau, tirántau, yántau, vrdhántau, sántau; mahántau. — 2. işáyantau, kríḍantau, kşáyantau, mádantau (AV.), yájantau, rájantau. N. A. n. yati; brhatí. D. m. mṛḍayádbhyām; mahádbhyām. G. m. járatos. - n. sam-yatós (AV.) 'going together'. Pl. N. m. From the very numerous forms occurring the following may be quoted: mádantas; ghnántas, yántas, sántas; pásyantas; icchántas; bhindántas; krnvántas; grnántas; devayántas, vajayántas; dipsantas5; aor. krántas 6, bhidántas'; pŕsatas (VS. xxIv. 11), mahāntas³. - V. uśantas; mahantas. - N. A. n. sánti9; brhánti (AV. VIII. 93), mahánti. A. m. I. usatás, rghayatás, grnatás, tarusyatás, tvāyatás, prnatás, prtanyatis, bhandanayatás, manāyatás, yatás, rudatás, vanusyatás, vajayatás, vidhatás, śṛṇvatás, śravasyatás, śrudhīyatás, sakhīyatás, satás, sasatás, stuvatás; brhatás, mahatás; datás. 2. á-prnatas, á-prayucchatas, árcatas, kşáyatas, dhávatas, dhrájatas, pátatas, rayatas, ríşatas, rúrukṣatas (√ruh-), vádatas, vrádhatas, sárdhatas, sisrpsatas; syavá-datas (AV.). On the accent see 90 B c. The dative of ad-ánt- 'eating', would be ad-at-é. 2 That is, pra-anatás. 3 For ásatas according to the Pada text. 4 Aor. participle of gam- 'go'. In one passage (I. 122¹¹) the Pada reads gmánta; the sense seems to require the pl. gmántas. See LANMAN 509. 5 Desiderative of dabh- 'injure'; cp. LAN- MAN 508 (gen. masc.). 6 gmántas should perhaps be read for gmánta in 1. 122¹¹. 7 On the anomalous N. pl. perf. participle, vavydhántas, see above p. 190, note 4. 8 ubhaya-datas in x. 90¹0 is perhaps a metrical shortening for -dantas; cp. LANMAN 509 (bottom). The AV. has the transfer form dántās; cp. p. 190, note 5. 9 The Pada text reads sánti; see RPr. IX. 25.
